Bevezetés
A kisbabák születésével kapcsolatos “teendők” elosztásakor a természet annak idején igazságtalan volt: a papáknak a feladat kellemesebb része jutott, míg a mamáknak kellett és kell hónapokig hordozni a magzatot, majd ki kell hordani őt (őket), illetve táplálni kell rögtön a szülést követően, mit sem törődve saját gyengeségükkel, fájdalmaikkal, ezerféle bajukkal.
Ezen az igazságtalan helyzeten próbált enyhíteni a törvényalkotás azzal, hogy elősegíti a társadalmi egyenjogúság irányába történő elmozdulást. Természetesen szó sincs arról, hogy a mamák dolga könnyebb lenne, mint akárhány évvel ezelőtt, de most már legalább a papáknak is jut éppen elég nyűgös feladat, ha meggondolatlanul felvállalják az újszülött megérkezésével kapcsolatos ügyintézési teendőket. Jelen sirámok ebbéli, hosszú és rögös útján hivatottak elkísérni a mindenre elszánt kispapát, megkönnyítendő bosszankodását az állami intézmények ügyfélszolgálati irodáiban.
Ügyintéző útjára a kispapa szerelkezzen fel egy nagy táska türelemmel, jó sok (munkaidőre eső!) szabadidővel, és előzetes meditáció segítségével próbálja meg elfelejteni azt, hogy amit tapasztal, azt valójában az ő adójából fizetett állami alkalmazottak teszik vele és áttételesen a kismamával is (hiszen az állam szerint jobb, ha a kispapa az ügyfélszolgálatokon várakozik, utazik egyik intézményből a másikba, űrlapokat töltöget ki – ahelyett hogy otthon segítene mondjuk a babát tisztába tenni, vagy a kismamába lelket önteni).
A baba családi neve és származása
A baba családi nevéről a szülők házasságkötésükkor már döntöttek. Ha a szülők bármilyen formában közös családi nevet használnak, akkor ebből egyértelműen adódik a baba neve is. Ha mindkét szülő megőrizte házasság előtti nevét, akkor lehetett választani, hogy a baba végül is milyen nevet kapjon. Ha a házasságkötés mára elavulttá vált polgári szertartásán részt vettek a szülők, akkor mindez a kérdés már eldőlt.
Az óriási társadalmi nyomásnak engedve, a hatályos magyar törvény azt feltételezi, hogy a mama nem tudja, hogy ki a baba apja, vagy ha tudja, akkor az apja le akarja tagadni a babát (akkor is, ha a mama és a papa házasságban élnek). Ezért – alapértelmezés szerint – tapintatosan rá nem kérdezve a baba apjának kilétére, a baba automatikusan a mama családi nevét kapja meg.
Figyelem! Ha történetesen a mama a házastársa családi nevét viseli valamilyen formában, vagy közös nevet választottak családi névként (pl. Gipsz Jakabné, Gipszné Cement Cintia, Gipsz Cintia, Gipsz-Cement Cintia, Cement-Gipsz Cintia), akkor a baba automatikusan a papa nevét, vagy a közösen választott családi nevet kapja (pl. Gipsz Jennifer), és a felületes szemlélő nem is tudja megítélni, hogy a baba családi nevét az anyjától kapta, vagy az apjától (hiszen a kettő ugyanaz). De ezzel a névadással a probléma nincs megoldva, csak rövid ideig palástolva. Ha ugyanis a gyereknek az apja nem erőszakoskodik valamilyen formában, és nem kezdi el bizonygatni azt, hogy márpediglen igenis ő a gyerek apja, akkor a gyerek származásához az anyakönyvvezető alapértelmezés szerint “apja ismeretlen” bejegyzést tesz (akkor is ha a mama és a papa házasságban élnek), és a gyermekét egyedül nevelő anyát hivatalból jelenti a gyámhatóságnak. A gyámhatóság pedig a törvényben előírt időközönként meglátogatja a mamát (a hatósági embert kötelező fogadni), megvizsgálja a baba körülményeit, és szükség esetén dönt az állami gondozásba vételről…
Ha tehát valaki az előző bekezdésben leírt gyámhatósági vizsgálattól szeretné megkímélni magát, akkor a papának színt kell vallania. Ha a mama és a papa házasságban élnek, akkor a gyermek anyakönyveztetésekor (jellemzően a szülést követő néhány napon belül) az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni, és oda kell adni (!) egy friss, 90 napnál nem régebbi (egyesek szerint 300 napnál nem régebbi) házassági anyakönyvi kivonatot. Ez beszerezhető ott, ahol a házasságkötésre sor került.
Célszerű a házassági anyakönyvi kivonat beszerzését a szülés várható időpontja előtt kb. 2 hónappal megvalósítani. Nagyon kiszámítani a szülés időpontját úgysem lehet (lásd pl. koraszülés), másrészt közvetlenül a szülés előtt, és még inkább utána a kispapának mindenre van gondja, csak éppen nem az anyakönyvvezetőhöz rohangálni.
Egyes információk szerint a Magyarországon kötött házasságokról az anyakönyvi kivonatot a területileg illetékes anyakönyvvezetőnél is be lehet szerezni.
A jóindulatú házassági anyakönyvvezető rákérdez, hogy milyen okból/célból kéri a szülő az anyakönyvi kivonatot. Ha erre az a válasz, hogy: “a születendő gyermekünk származásának igazolása céljából”, akkor a kivonat kiállítása díjmentes. Ha pl. az a válasz, hogy: “azért, mert a lakásunkat kirabolták, és elvitték a házassági anyakönyvi kivonatunkat is”, akkor az állam – csatlakozva a rablókhoz – úgy gondolja, ha már valakit egyszer megloptak, akkor az már bizonyára hozzászokott a lopáshoz, nosza lopjunk mi is még tőle, és 2000 Ft illetékbélyeget kér az anyakönyvi kivonat kiállításáért. Tanulság: ha bármikor bármiért házassági anyakönyvi kivonatra van szükség, akkor a gyermek származásának igazolására kell hivatkozni (azt úgysem ellenőrzik, hogy utána tényleg születik-e gyerek), különben fizetni kell érte.
Ha a baba nem házasságban élő szülők gyermekeként születik, akkor az apa színvallásának formája az ún. “apasági nyilatkozat”. Ennek pontos tartalmi igényéről előzetesen érdemes tájékozódni az anyakönyvvezetőnél.
A 2014 júliusában bevezetésre kerülő elektronikus anyakönyvi rendszerben egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek egy adott anyakönyvi esemény adatai, bárhol is történt az országban, így nem kell majd utazni, vagy heteket, esetleg hónapokat várni a dokumentumokra, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben. Újdonság, hogy az anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik majd.
Az elektronikus anyakönyv kötelező adattartalma lesz a származási hely, ami a születési anyakönyvi kivonatban is szerepelni fog. Újítás, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás részévé válik az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása. Az új rendszerben szükségtelenné válik a házassági anyakönyv aláírása, pótlására bevezetik a házasságkötési lapot, ezzel megmarad az aláírás ünnepélyes szertartása.
Az első lépések a szülési szabadság felé vezető úton
Ha az anya a szülést megelőzően legalább 180 napig TB biztosított volt, akkor összesen 168 napnyi időre szülési szabadságra mehet, amely alatt az egészségügyi járulék alapjául szolgáló átlagfizetésének a 70%-át kapja meg (ha az anya a szülési szabadság megkezdése előtti 180 napon belül bármilyen okból valamennyi ideig táppénzen volt, akkor a százalékszámítás alapja – a táppénzes időszakokra kieső bér miatt – kisebb a “névleges” fizetésénél). Ez utóbbi pénzbeli juttatást Terhességi Gyermekágyi Segélynek (TGYÁS) nevezik. Ennek részleteiről később. Most csak annyit, hogy szülési szabadságra menni legkésőbben a baba megszületésekor, legkorábban a szülés várható időpontja előtt 4 héttel lehet.
A gyakorlatban a dolog úgy néz ki, hogy csak kevés mama bír dolgozni a várandóssága 8. hónapja végéig. Jellemzően a 6. vagy a 7. hónap végétől kezdődően vagy “hagyományos” betegállomány (táppénz) kezdődik a szülési szabadság elejéig, vagy a kismama kiveszi az arra az évre még a munkáltatónál meglévő szabadságait. Egyes munkáltatók szeretik (szeretnék) a szabadságot előre, a következő évi szabadság terhére is kiadni (a TGYÁS idejére, illetve később a GYED idejére is jár szabadság), mert akkor nem halmozódik fel, mire a kismama esetleg újra dolgozni jön.
Amikor a kismama szülési szabadságra akar menni, akkor azt jelezze az orvosának és ő kiállít egy “Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” c. nyomtatványt, amely első ránézésre nagyon hasonlít a hagyományos rózsaszínű betegállományi papírhoz, csak egy kicsit szélesebb, és más van ráírva J. Ezen papír bal oldalán fel kell tüntetni a szülési szabadság első napját, valamint a jobb oldalán az üres négyzetbe be kell írni a szülés várható időpontját (igazolandó, hogy a szülési szabadság első napja legfeljebb 28 nappal előzi meg a szülés várható időpontját). Nem minden kórházi orvos tudja ezt a papírt kiállítani, ehhez külön olyan jogosítvány kell, mint a betegállományos papír kiállításához. Ha a gondozó nőgyógyász a papírt nem tudja kiállítani, akkor ír egy levelet a háziorvosnak, és ez utóbbi írja meg végül a nevezett című igazolást.
Az így előállt igazolás fénymásolatával el kell zarándokolni a munkáltatóhoz (illetve annak bérszámfejtőjéhez), aki ez alapján (nem) számfejti a bért a kismamának.
Figyelem! Az igazolás eredeti példányát nem szabad a munkáltatónál leadni, mert arra szükség lesz a TGYÁS kérelmezésekor (ez lehet, hogy nem igaz akkor, ha a mama munkahelye TB kifizetőhely – ennek utána kell kérdezni).
A születési anyakönyvi kivonat
Az immár megszületett baba első megszerzendő okmánya a születési anyakönyvi kivonat. Ezt a területileg illetékes (ha a lakhely máshol van, akkor tehát NEM a lakhely szerinti) önkormányzat állítja ki. Ha a baba az erdő szélén született mindenféle kórházi asszisztencia nélkül, akkor az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy otthon született, és akkor mehetünk a lakhely szerinti önkormányzathoz :).
A baba neve akkortól kezdve kőbe vésett, hogy az anyakönyvvezetőnek azt megmondtuk, bár a kórházban azonnal a szülés utáni percekben kap egy, a Sziget Fesztiválokon megszokotthoz hasonló műanyag karperecet, amin szépen rajta van a neve (papabarát kórházak engedik, hogy a kispapa élhessen Ádámtól örökölt elnevezési ösztönével abban a formában, hogy a kis karszalagra a nevet a papa írhatja fel). Ha az anyakönyvvezetőnél mást diktálunk be, mint amit korábban a kórházban mondtunk akkor az lesz a nyerő, amit az anyakönyvvezetőnek mondunk, de egyúttal szépen fejre állítjuk a kórházi adminisztrációt, és kivívjuk a kórházi dolgozók osztatlan utálatát.
Gazdagabb önkormányzatok területén fekvő nagyobb kórházakban van kirendelt kórházi anyakönyvvezető, ő a szülés másnapján végiglátogatja a kábult kismamákat, elkéri tőlük a személyit + lakcímkártyát, valamint a már említett házassági anyakönyvi kivonatot, vagy apasági nyilatkozatot, ha van, és elvégzi az anyakönyvezést. Ennek a módszernek (hátrányai mellett) megvan az az előnye, hogy szerencsés esetben a baba kórházi zárójelentésével együtt, kevésbé szerencsés esetben néhány nappal később az önkormányzati anyakönyvvezetőnél felvehető a már elkészített anyakönyvi kivonat.
Ha nincs kórházi anyakönyvezető, akkor mihamarább el kell menni a területileg illetékes önkormányzathoz a mama minden igazolványával és a kórházi zárójelentésekkel (a többi kórházi – orvosi papír sem árt ha az embernél van), bejelenteni a születést, és remélni, hogy az anyakönyveztetés rövidesen megtörténik.
Az anyakönyvi kivonat a baba létezésének hivatalos dokumentuma, e nélkül a számára semmit nem lehet igényelni, az utána járó családtámogatási, illetve egész-ségbiztosítási ellátásokat sem lehet kérni, stb.
A baba lakcímkártyáját az anyakönyvvezetés megtörténte után az önkormányzat automatikusan kiállítja, és tértivevényes levélben megküldi a címünkre. Amikortól ez megérkezik, biztosak lehetünk benne, hogy a BM Központi Hivatal nyilvántartásba vette gyermekünk adatait, és ennek birtokában azonnal meg is kezdi azok értékesítését. Igen, igen, árucikkek vagyunk mindannyian, kilóra, a nagy testvér nagy piacán… Arról, hogy leszármazottunk adatai piaci alku keretében gazdát cseréltek, hamarosan személyesen is meggyőződhetünk: pelenka-, bébipempő- és akusztikus fürdővízhőmérő gyártó cégek termékmintáikkal tömik tele a postaládáinkat, a tisztességesebbek fel is tüntetik, hogy honnan is tudták meg a ma (na jó, tegnap) született bárány címét. Ha én egyszer adatvédelmi ombudsman leszek…! Amint az alábbi lista is mutatja, ügyintéző körutunkat célszerű a lakcímkártya birtokában megkezdeni.
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám)
Itt kezdődik valójában az ügyintéző körutazás, amelynek során állami szervek számos válfaját ismerhetjük meg azok ügyfélszolgálati irodáin keresztül. Csak a jól felfegyverkezett kispapáknak sikerülhet a kihívások teljesítése. Az alapfelszereltséghez tartozik (nem csak a TAJ számhoz, hanem a soron következő egyéb ügyintézéshez is):
– saját személyi igazolvány;
– saját lakcímkártya;
– saját TAJ kártya;
– mama személyi igazolványa;
– mama lakcímkártyája;
– mama TAJ kártyája;
– mama adókártyája;
– mama utolsó havi bankszámla kivonata (összegeket ki lehet takarni);
– terhességi állományba vétel igazolása (3. pont szerint);
– mama kórházi zárójelentése;
– mama kórházi keresőképtelenség igazolása (10-es kód);
– mama terhesgondozási részvételi igazolása (kórház állítja ki a kismamakönyv alapján);
– baba születési anyakönyvi kivonata;
– baba zárójelentése;
– baba lakcímkártyája;
– saját AK47-es géppisztoly.
A kispapa második útja tehát a baba TAJ számának megszerzése. A kórházak általában felkínálják, hogy hivatalból elindítják a TAJ szám igénylését, célszerű azonban magunkra vállalni a kezdeményezést, ha még a gyerek nagykorúvá válása előtt szeretnénk a kártyácskát megkapni.
A TAJ számot az OEP területi kirendeltsége, Budapesten a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (FPEP) II. sz. ügyfélszolgálati irodája adja ki. Ha az ügyfélszolgálaton a parkolójegyet lepecsételtetjük, akkor a pazar teremgarázsban parkolhatunk ingyen 3 órán keresztül.
Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – II. sz. ügyfélszolgálati irodaCím: XIII. Teve u. 1. (Az Árpád Hídnál a rendőrpláza mellett) Tel.: 288 51 00Ügyfélfogadási idő (ebédszünet: 12:00-13:00):
Hétfő 08:00 – 14:30
Kedd 08:00 – 14:30
Szerda 08:00 – 17:30
Csütörtök 08:00 – 14:30
Péntek 08:00 – 12:00
A várakozók száma első pillanatban megdöbbentően soknak tűnik, azonban a dolog viszonylag haladós. Adnak egy űrlapot, aminek a kitöltésére a várakozási idő azért bőven elegendő. Az újszülött első igazolványának kiállítása díjmentes.
Az adószám
Ha már rendelkezésünkre áll a születési anyakönyvi kivonat és a baba TAJ száma, akkor a soron következő ügyintéző lépések sorrendje majdnem tetszőleges, a sorrendet leginkább az határozza meg, hogy melyik ügyfélszolgálati időhöz hogyan tudunk alkalmazkodni, illetve hogy mennyire tudunk jól útvonaltervezést végezni (erre vonatkozó javaslat található a 15. fejezetben).
Az újszülött adószámát a területileg illetékes APEH igazgatóságnál kell igényelni.
APEH Észak-Budapesti IgazgatóságaCím: XIII. Petneházy u. 6-8. (Az Árpád Hídnál a rendőrpláza mögött másfél utcával)Ügyfélfogadási idő:
Hétfő 08:15 – 18:00
Kedd 08:15 – 13:00
Szerda 08:15 – 17:00
Csütörtök 08:15 – 13:00
Péntek –
Az újszülött első igazolványának kiállítása díjmentes. A váróban szanaszét heverő kártyaigénylő lapot nem érdemes kitöltenünk, mert a pultnál úgyis másfajtát adnak. Az űrlap önátírós, a másolati példányt lepecsételve megkapjuk, azzal az ígérettel megtoldva, hogy a valódi adókártya 1 hónapon belül postán érkezik. Mindenesetre az adószám már ekkor kiderül (rá van írva az űrlapra), és használható.
Egyszeri anyasági támogatás
Az állam minden anyának minden gyereke után egyszeri alkalommal pár tízezer forintnyi egyszeri segélyt ad, ami ugyan korántsem elegendő az orvosok, szülésznők hálapénzének fedezésére, no de hát aki a kicsit nem becsüli… A folyósításnak csak annyi a feltétele, hogy az anya terhessége alatt legalább négyszer részt vegyen a területileg illetékes védőnőnél terhesgondozáson, majd a kiskönyvét a kórházi orvosának bemutassa, és az erről külön igazolást állítson ki (igazolás az igazolásról J).
Az egyszeri anyasági támogatást az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst) alapján folyósítja a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatósága (ha az anya munkahelyén TB kifizetőhely van, akkor érdemes ott tudakozódni).
Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság, Családtámogatási OsztályCím: 1134. Bp., Lőportár u. 3/b. (Tel.: 350 24 81; Fax: 349 65 30)Ügyfélfogadási idő (ebédszünet: 12:00-13:00)
Hétfő 08:00 – 15:30
Kedd 08:00 – 15:30
Szerda 08:00 – 17:30
Csütörtök 12:00 – 15:30
Péntek 08:00 – 12:00
Igénylő nyomtatványt adnak minimális sorban állással. A nyomtatványra a mama aláírása kell. Előnyt élveznek tehát azok a kispapák, akik a kismama aláírását hamisítani tudják. Figyelem! Az ügyintéző elkéri a mama személyi igazolványát is, és összehasonlítja az aláírásokat, úgyhogy érdemes előre otthon gyakorolni. A nyomtatvány egyébként beszerezhető már a terhesség alatt is, és akkor nem kell hamisítani, hanem szépen aláírja otthon a mama. Szerencsére a folyósításnak nem feltétele, hogy a nyomtatványt a szülők helyesen töltsék ki, és a kitöltési útmutatót megértsék (Az útmutató extrém zagyvaság, a törvényekből esetlenül összeollózott néhány bekezdés. Ha valaki tényleg meg akarja érteni a dolgot, akkor szánjon rá – ha tud – két óra nyugodt időt, és egy zajmentes helyre elvonulva meditáljon egy kicsit a törvény felett)
A sorban várakozók mennyisége itt is elkeserítően hathat, de nyugodjunk meg, a sorban előttünk állók számát (ezt a letépett sorszámról tudhatjuk) 2,5-tel szorozva percben megkapjuk a várható várakozási időt.
Az ügyintézés érdekessége, hogy itt elkérik a mama bankszámlakivonatát is, amiről fénymásolatot készítenek (ha én egyszer adatvédelmi ombudsman leszek! – de ezt már mondtam). Az egyik ügyintéző saját bevallása szerint azért teszik ezt, mert több kispapa visszaélt azzal, hogy ő töltötte ki a lapot, a kismama csak vakon aláírta, és végül a kispapának utalták a pénzt, aki abból nem adott a kismamának, hanem saját alantas céljaira használta fel azt.
Az anyasági támogatás igénylésének a tényét rávezetik a születési anyakönyvi kivonat hátuljára. Iktatott igazolást adnak arról, hogyha valaki anyasági támogatást igényelt. A folyósítás állítólag 3 héten belül megtörténik.
Családi pótlék
Ha valamelyik szülő munkáltatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor célszerű a családi pótlékot ott igényelni teljesen hasonló nyomtatványon, mint az egyszeri anyasági segélyt. Ha az egyik szülő munkahelyén sem működik TB kifizetőhely, akkor valamelyikük kénytelen a családi pótlékot is a Magyar Államkincstárnál, a 7. fejezetben leírtak szerint igényelni. Ez utóbbi esetben célszerű a családi pótlékot az anyának igényelni, mert akkor a már kitöltött, az egyszeri anyasági segélyre vonatkozó igénybejelentő laphoz már csak egy pótlapot kell csatolni, míg ha az apa igényli, akkor a kitöltés kezdhető előröl egy újabb nyomtatványon. A szülőknek az egyik pontban a pótlapon közösen (mindkettejük aláírásával) nyilatkozni kell arról, hogy közös elhatározásukból melyikük veszi igénybe a családi pótlékot. A nyomtatványokat itt is célszerű még a terhesség alatt beszerezni.
Terhességi Gyermekágyi Segély (TGYÁS)
A 3. fejezetben leírtakhoz csatlakozva, elkezdhetjük a szülési szabadság idejére járó TGYÁS intézését, amelyet az “1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” nevű képződmény (Ebtv) 40. § alapján folyósítanak.
Formanyomtatványt a OEP területi kirendeltségétől, Budapesten a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (FPEP) II. sz. ügyfélszolgálati irodától lehet kérni (tehát NEM az I. sz.-tól, ahol a TAJ számot csináltattuk, hanem kimenve az utcára 50 métert sétálni kell a másik ügyfélszolgálathoz – hurrá egyablakos ügyintézés). Az ügyfélfogadási idő megegyezik a II. sz. ügyfélszolgálatéval.
Kérésre sorbanállás nélkül adnak nyomtatványt (a terhesség alatt is beszerezhető), amelyet két példányban kell kitölteni. A nyomtatvánnyal el kell zarándokolni a mama munkáltatójához (illetve, ha külön van, akkor a bérszámfejtőhöz is), és velük ki kell töltetni a kockák mintegy felét + aláírás és pecsét kell rá a munkáltatótól (az egyik blokkot a mama írja alá).
Célszerű lemásolni a terhességi állományba vételről szóló igazolást, mert az eredetit az OEP nevezett ügyfélszolgálata lenyeli. A TGYÁS igénylésének a tényét rávezetik a születési anyakönyvi kivonat hátuljára, és iktatott másolatot adnak az igény befogadásáról.
Már ekkor (vagy még inkább már a TGYÁS igénylő nyomtatványokkal együtt) érdemes elkérni a 2×2 igénylő formanyomtatványt a Gyermekgondozási Díjhoz (GYED), hogy ezért külön ne kelljen elmenni az OEP-hez, ha lejár a TGYÁS 168 naptári napja. Az első nap az a nap, amit az orvos a rózsaszínű igazolásra felírt, de ezt rá kell vezetni a foglalkoztatói igazolásra is.
A dolog bonyolultabb, ha a mamának megvan ugyan a 180 nap biztosítási ideje, de ez alatt a 180 nap alatt munkahelyet váltott. Ez esetben szépen el kell zarándokolni az összes korábbi munkáltatóhoz, és tőlük is igazolást kérni a járulékalapot képező jövedelemről (amit az OEP egyébként hivatalból úgyis tud, de ezen nem érdemes rágódni). Hogy ehhez kell-e valami nyomtatvány, vagy az előző munkáltatók fantáziájára van-e bízva, hogy milyen formában igazolják a jövedelmet, annak érdemes utánakérdezni, de gyaníthatóan ez nem a kreativitás kiélésének a fóruma.
A TGYÁS igénybevételének hatására a mama – ha eddig nem az volt – automatikusan önadózóvá válik, nagyon kevés cég hajlandó ugyanis az OEP által kiállított (és az adóév végén megküldött) jövedelemigazolást befogadni, és az alapján a mama adóbevallását elkészíteni. Aki emiatt válik önadózóvá, az adóbevallás elkészítésében újabb örömökre lel a következő év első hónapjaiban.
Az apa munkaidő kedvezménye (apa napok)
Az 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyve, Mt. 138 § a) bek. alapján az apát a gyermek születésének évében a születéstől számított maximum 60 napon belül, kérésének megfelelő időpontban 5 nap munkaidő-kedvezmény illeti meg (a gyakorlati élmény oldalát tekintve ez olyan, mintha 5 nappal több szabadsága lenne abban az évben). A munkáltató felé ehhez apasági nyilatkozatot kell tenni, és jelezni kell, hogy apa-nap kivételéről van szó (azért kell jelezni, mert az erre az időszakra járó bért az apa távolléti díjként kapja, és ennek számfejtése különbözik a rendes munkabértől). Ha az apa lekési a 60 napot, akkor már csak a munkáltató jóindulata segíthet.
A gyermekek után járó pótszabadság
A gyermekek számától függően, szintén az Mt alapján valamelyik szülőnek (de csak az egyiknek!) az éves rendes szabadságon felül pótszabadság jár. Célszerűen az első években, amíg az anya TGYÁS-on, GYED-en, vagy GYES-en van, az apa veszi ki, mert az anya “úgyis” otthon van.
Mivel a pótszabadság csak az egyik szülőnek jár, a másik szülő munkáltatójától igazolás kell azzal a szöveggel, hogy “Igazolom, hogy Cement Cintia nevű dolgozónk (született: … ) ifj. Gipsz Jakab nevű gyermeke után a 200… évre járó szabadságot nem veszi igénybe” + keltezés + aláírás + céges pecsét. A dörzsöltebb munkáltatók – ismerve a magyar lakosság általános írásbeli képességeit – előre nyomtatott igazolás-űrlapot gyártanak, hogy a kedves munkavállaló azt menjen aláíratni a másik szülő munkáltatójához. Egyúttal nyilatkozni kell, hogy igen, én akarom a pótszabadságot igénybe venni (ez 1 gyermek után jelenleg 2 nap, a gyermekek számával emelkedik).
Gyermekgondozási Díj (GYED)
A TGYÁS 168 napját gondosan kiszámolva már a TGYÁS lejárta előtt (kb. amikor a baba 4 hónapos) ismét el kell menni a munkáltatóhoz immár a GYED-es papírokat kitöltendő. Gyakorlott kispapák már a TGYÁS papírjaival együtt viszik a GYED papírjait a mama munkáltatójához, hiszen ugyanazon személy (a mama munkáltatója) aláírása és ugyanazon bélyegző kell mindkettőre, így egy zarándoklatot megúszhatunk. Ehhez azonban gondosan ki kell számolni a 168 napot a szülési szabadság első napjával kezdődően (beleszámít november hetedike ugyanúgy, mint karácsony, vagy az éppen aktuális szökőnap). Ha bizonytalanságot érzünk magunkban a 168-ig való elszámolás tekintetében, akkor üresen írassuk alá az űrlapot a munkáltatóval, és majd utólag bejegyezzük a dátumot, ha megjön az OEP értesítése. Ha közben a mama munkáltatója megszűnik, akkor időspórolási igyekezetünk hiábavaló volt.
Az OEP a 168 nap lejártát kb. 1-1,5 hónappal megelőzően figyelemfelhívó levelet küld. A GYED-et is az Ebtv alapján folyósítják (42. §). Összesen 2 igénybejelentőt kell kitölteni (amelyek egyenként egy-egy kék és egy sárgásbarna A3-as lapból állnak, jó sok üres kockával). A kéket a kismama saját maga tölti ki és írja alá (tartalmaz nyilatkozatokat a személyi jövedelemadó levonására vonatkozóan, hiszen a GYED adóköteles és járulékköteles jövedelem – mert így sokkal igazságosabb, mintha adómentes lenne, összege egyébként is bőven elbírja az adólevonást…). A sárgásbarnát pedig a munkáltató írja alá, miután annak bérszámfejtője kitöltötte. Ugyanazokat az adatokat kérik rajta, mint már korábban a TGYÁS megállapításakor, és ugyanaz az intézmény ugyanazon ügyfélszolgálata kéri (ezért érdemes a munkáltatónál a kettőt egyszerre kitöltetni), no de tudjuk: ismétlés a tudás anyja.
A már felsorolt dokumentumokon kívül el kell vinni a kismama magánnyugdíj-pénztári belépését igazoló záradékolt belépési nyilatkozatot is, illetve annak másolatát. Helyileg a GYED-et is ugyanott kell igényelni, ahol a TGYÁS-t igényelték (9. fejezet).
Fontos, hogy a GYED időtartamára rendes szabadság illeti meg a mamát, amelyet kivenni ugyan nem tud, de jár. Ez a harmincakárhány nap akkor lesz esedékes, ha a mama újra elkezd dolgozni (ha a mama másfél éves időközönként összesen 3 gyereket szül, akkor rögtön négy hónap, teljes fizetésű szabadsággal kezdhet, már ha ezt a munkáltatója tolerálja neki). Ezt persze a munkáltatók, különösen a kis és/vagy nagyon fukar cégek nem nagyon szeretik, ezért mindenféle sundám-bundám eszközökkel (pl. zsebbe nettóba kifizetés, kirúgással fenyegetés, vascsővel való ütlegelés, miegymás) megpróbálják kikerülni. Jó szerencsét minden újra-munkakezdőnek!
Gyermekgondozási Segély (GYES)
A GYED lejárta után (két évvel a baba születését követően), ha az anya nem megy még újra dolgozni, vagy a következő baba nem jön még, akkor a Cst. alapján GYES-re jogosult. A GYES-t ugyanott kell igényelni, ahol az egyszeri anyasági támogatást, azaz a Magyar Államkincstár Lőportár utcai ügyfélszolgálatánál (7. fejezet). Adómentes, de járulékköteles jövedelemnek számít.
Babakötvény (start számla)
A 2005. december 31. után született babáknak az állam automatikusan letétbe helyez 40 eFt-ot, a leendő pályakezdő életkezdésének, otthonteremtésének támogatása céljából. Jelenleg ez az összeg 0,17 négyzetméternyi budapesti lakás megvásárlására elegendő, no de aki a kicsit nem becsüli…
A start számlát az állam a Magyar Államkincstárnál hivatalból, minden szülői közreműködés nélkül megnyitja, és erről levélben a szülőknek értesítést küld (így kellene működnie az összes többi juttatásnak is, no de mifelénk az államháztartási reform az államtitkári Volvók A6-os Audikra való cseréjét, illetve a minisztériumok takarításának haveri cégbe történő kiszervezését jelenti, nem pedig tényleges racionalizálást).
Az Államkincstár évente az öt éves lejáratú állampapír hozamának megfelelő kamatot ír jóvá a start számlán lévő összeg után. Ez egészen nagyvonalúnak tűnik, ha nem tudjuk, hogy ez a szám nagyjából az inflációnak felel meg.
A halmozottan hátrányos helyzetű szülők, az elvált alkoholista szülők gyerekeihez képest a normális gyerekek diszkriminálását tartja igazságosnak a törvény, hiszen míg a rendes családban nevelkedők a kezdeti 40 eFt-on kívül mást nem kapnak, addig az előzőek betétjét az állam az évek során pótlólagos befizetésekkel megháromszorozza.
A kereskedelmi bankok szinte mindegyike kínál start számla vezetést a szülőknek. Az Államkincstár – ha a szülő valamelyik banknál start számlát nyit – az addig felgyűlt összeget a számlára utalja, akár a születés után két hónap múlva, akár a gyerek 17 éves korában teszi azt meg a szülő. A start számla nyitáshoz a vinni kell a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást.
Figyelem! A bankok ultra bunkó kondíciókkal kínálják a start-számla vezetését, ezért nézze meg mindenki alaposan a hirdetményeket! Míg az állam közel inflációkövető kamatot kínál, addig egyes bankok 1,5% kamattal akarják a szülők (baba) szemét kiszúrni, pedig itt nagyon hosszú távú (18 éves) biztos lekötésről van szó! A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kereskedelmi bankok mindenféle mondvacsinált előnyökre hivatkozva úgy próbálják feltüntetni a saját ajánlatukat, mintha az jobb lenne az Államkincstárénál. A rövid körkérdés egyelőre azt mutatja, hogy a pénz Államkincstárnál hagyása, azaz a start számla meg nem nyitása igen versenyképes alternatíva a kereskedelmi bankok bunkó kondícióihoz képest (itt látszik, hogy van még az államnál is tahóbb intézmény kis hazánkban, nem is egy).
A kereskedelmi banknál való start számla nyitás egyetlen halvány előnye, hogy ez utóbbi esetben a szülők saját befizetéssel is gyarapíthatják az ott lévő pénzt, és erre valamicske állami támogatást is kapnak. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy a start számlához a gyerek 18 éves koráig nem lehet hozzáférni, egyelőre egy közönséges ismétlődő banki lekötés, vagy állampapír-vásárlás versenyképesebb befektetési formának tűnik, mint a start számla megnyitása és az arra való befizetgetés. Lehetséges persze, hogy van jó kereskedelmi banki ajánlat is, csak meg kell találni.
Optimalizált útiterv javaslat
Az intéznivalók (mint az a fentiekből is kitűnik), bizonyos logikai egymásra épülést feltételeznek, ezért a felesleges körök futását megelőzendő célszerű megtervezni utunkat. Egy – optimálisnak tekinthető – javaslat a következő:
1. Még a várandósság alatt célszerű beszerezni a házassági anyakönyvi kivonatot (apasági nyilatkozatot), az egyszeri anyasági támogatás, a családi pótlék, a TGYÁS, valamint a GYED igénylésének formanyomtatványait. A TB kifizető hellyel nem rendelkező munkáltató bérszámfejtője is tud adni általában, de ha másképp nem megy, akkor a kispapa is körbejárhatja papírgyűjtési céllal a nevezett helyeket.
2. Szintén a várandósság alatt oda kell figyelni, hogy lehetőleg meglegyen a négy védőnő-látogatási igazolás a kismamakönyvben, illetve hogy a megfelelő orvos kiállítsa a terhességi állományba vételről szóló rózsaszín igazolást (ennek fénymásolatát lehetőleg mielőbb adjuk oda az anya munkáltatójának).
3. A kórházból való távozáskor a következő papírokat kell elkérni az orvostól (jellemzően a kórházi adminisztráció tudja, hogy mit kell megírnia, de azért nem árt odafigyelni): mama zárójelentése; baba zárójelentése; mama keresőképtelenségi kódja 10-es igazolás; védőnő látogatási igazolás.
4. A születési anyakönyvi kivonat megszerzése a területileg illetékes önkormányzattól.
5. Az anya munkáltatójának (bérszámfejtőjének) felkeresése a TGYÁS-hoz szükséges foglalkoztatói igazolás, valamint a pótszabadság-igazolás kitöltetése céljából. Egyúttal célszerű a GYED-es papírokat is itt és ekkor aláíratni, illetve kitöltetni, ezzel megspórolunk egy 4 hónap múlva esedékes másik, utat, amelynek ugyanez lenne a célja, csak akkor a GYED-es papírokkal felszerelkezve.
6. Az összes lehetséges papírral az árpád-hídi kirándulás megszervezése, ezen belül a) FPEP II. ügyfélszolgálat: baba TAJ száma; I. ügyfélszolgálat: TGYÁS igénylése. Észak-Pesti lakosok előnyben, mert az APEH az ő esetükben a Petneházy utcában 5 perc sétával elérhető. Utána kis villamosozással az Államkincstár Lőportár utcai hivatala is megközelíthető (anyasági támogatás, családi pótlék).
Szerencsés esetben, pl. egy szerdai munkanapon, ha minden papír megvan, akkor az ügyfélszolgálati idők figyelembe vételével az FPEP, az APEH és az Államkincstári ügyintézés zsinórban elvégezhető. Ha közel van a ter. illetékes önkormányzat anyakönyvi hivatala, és bízunk az ottani gyors munkavégzésben, akkor az egész láncolat kezdhető az önkormányzatnál is, ezzel még egy délelőttöt spórolunk.
7. Az apa munkáltatójának felkeresése a saját munkaidő-kedvezményének, illetve esetlegesen a pótszabadságnak az intézése céljából.
8. Start számla ügyintézése valamelyik banknál, ha ezt szükségesnek látjuk.
9. A GYED, később a GYES intézéséig újabb lélegzethez lehet jutni, az csak néhány hónappal később indul, de hasonlóan élvezetes elfoglaltság, azt leszámítva, hogy a rutin elveszi a tevékenység hamvasságának báját.
Általános szabály, hogy utólag pótoltatni mindent sokkal nehezebb. Ha pl. nincs meg a szükséges számú védőnői bejegyzés, vagy a terhes állományba vételi igazolás, vagy bármi más, akkor ez a hiány az ügyintézés menetét nagyon megnehezíti, szélsőséges esetben megakasztja, ami anyagi veszteséghez is vezethet.
Epilógus
Mire a Kedves Olvasó idáig jutott az olvasásban, bizonyára felmerült benne a gyanú, hogy jelen összeállítás megírását valamely fogamzásgátló tablettát vagy gumióvszert gyártó cég szponzorálta azzal a rosszindulatú szándékkal, hogy eltérítse a reménybeli szülőket a gyerekek vállalásától, és felfuttassa a termékei iráni keresletet. Szerencsére nem így van, a fenti sorok egy, a nevezett utat végigjárt kispapa élménybeszámolóját tartalmazzák csupán, nem leplezve polarizált, néhol már-már anarchistának számító véleményét.
Remélhetőleg az elrettentéssel vegyes üde szórakozás mellett hasznos olvasnivalót sikerült az ügyintézés gyötrelmeit időt, fáradtságot és önmagát nem kímélve magára vállaló kismamák és kispapák számára készíteni.
Forrás: 5mp.eu/a_kisbabak_szuletesevel_kapcsolatos_teendok_www.5mp.eu_.doc
