Sokáig azt hitték, hogy a terhesség legelső jele a HCG hormon termelődése, mely csak a beágyazódás után kezdődik meg. Azt gondolták, hogy az anyai szervezet is csak ekkor “ismeri” fel a terhességet, és ekkortól kezdve készül fel rá. Azoknak a nőknek, akiknek a peteérést követő 8.nap előtt terhességi tüneteik voltak, egyszerűen nem hittek, hisz míg az embrió jelt nem adott magáról, mi okozhatna tüneteket?

Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. A megtermékenyülést követő néhány órán belül megjelenik egy kémiai jel, egy fehérje, az ún. korai terhességi faktor (EPF) . Ráadásul a legfrissebb kutatások valószínűsítik, hogy nem is ez az első jel, ez csak válasz egy másik, még pontosan nem azonosított ingerre.  Ez a fehérje egyrészt növekedési faktorként hat, másrészt az anyai immunrendszert készíti fel az “idegen” embrió befogadására. Normál immunállapotban az anyai szervezet a vele nem egyező genetikai állományú embriót kilökné, már a beágyazódás sem jöhetne létre.

Az EPF-nek semmi köze nincs a beágyazódás körüli vérzéshez, ahogy ezt sajnos sok magyar, terhességgel foglalkozó weblapon állítják. Ez a helytelen információ egy félrefordítás következtében jelent meg, majd terjedt el magyar nyelven.

Ha rendelkezésre állna EPF-t kimutató megbízható és olcsó teszt, akkor a kezdődő terhességet gyakorlatilag a második napon ki tudnánk mutatni. Azonban, ahogy ezt pont az EPF-el végzett kutatások kimutatták, a terhességek megdöbbentően nagy százaléka még a beágyazódást MEGELŐZŐEN elhal. Azaz az egyelőre képzeletbeli teszt használatával sok felesleges csalódásnak tennénk ki magunkat. Mégis, komoly jelentősége lenne egy ilyen tesztnek, ha a meddőség okait kutatjuk, hiszen eldönthető lenne, hogy vajon a megtermékenyülés sem tud megtörténni, vagy a beágyazódásnál kell a gondot keresni.

További érdekesség, hogy a daganatos sejtszaporulatok is termelhetnek EPF-et, hiszen ha belegondolunk, a szerepe pont az, hogy a vadul szaporodó sejtcsomókat megvédje az immunrendszer válaszától. Az autoimmun betegségekre viszont fordítva hat, ezek tüneteit – bár csekély mértékben – de csökkenti.

Az EPF jelentősége jelenleg csak elméleti, azonban folyamatosan kutatják, hiszen szerepe lehet a meddőség kezelésében, új terhességi tesztek, új fogamzásgátló módszerek kifejlesztésében, sőt, akár a rák, ill. az autoimmun folyamatok jobb megértésében is.