Termékeny napok természetes jelei

HOGYAN JELZI A NŐ SZERVEZETE A TERMÉKENYSÉGET?

Testünknek termékenységünkkel kapcsolatban is vannak jelzései, melyek a termékenységi tünetek. A Tüneti-hőmérőzéses módszer segítségével ezek megfigyelhetők a női ciklus során. A jelek a következők:  az alaphőmérséklet, a méhnyaknyák és  a méhnyak bizonyos változásai. Naponta megfigyelve, lejegyezve egy naptárba, majd értékelve ezeket megállapítható, hogy a női ciklus termékenységi szempontból három szakaszra osztható: relatív terméketlen fázis, termékeny fázis és abszolút terméketlen fázis. A természetes módszer feladata a termékeny időszak kezdetének és végének pontos meghatározása. A relatív terméketlen szakaszt azért nevezzük így, mert itt következhet be nem tervezett fogamzás az alkalmazók vagy a módszer hibájából; az abszolút terméketlen időszak azért kapta ezt a nevet, mert itt még egyszer sem történt váratlan fogamzás.

A folyamatos önmegfigyelés révén értékes jelzések birtokába juthatunk. A termékenységi tünetek pontosan kidolgozott szabályok szerinti kiértékelésével a termékeny és terméketlen napok meghatározhatóak. Csodálatos dolog saját magunknak meggyőződni termékenységünkről. A nő számára biztonságérzetet jelent, hogy megbízhatóan értesül szervezete egészséges működéséről. Ugyanakkor hamar észreveheti, ha a szabályostól eltérő tünetek jelentkeznek. Így fiatal lányoknak, házasságban élőknek vagy a változókorban egyaránt segítség lehet a természetes működés nyomonkövetése. Éppen ezért hasznos lehet a TH-módszer minél korábbi elsajátítása még akkor is, ha családtervezési módszernek a pár később más formát választ.

Az alaphőmérséklet

Az alaphőmérséklet az a hőmérséklet, amely minden izgalom kizárása mellett, nyugalomban mérhető. Így étel- és italfogyasztás, mozgás előtt, vagyis közvetlenül ébredés után, de felkelés előtt kell hőmérőzni (ébredési hőmérséklet). A mérés higanyos hőmérővel szájban, végbélben vagy hüvelyben történhet, 3-5 percig; sohasem hónaljban. Minden nap körülbelül azonos időpontban, de 1 óra intervallumon belül történő mérés még elfogadható, (mérés pl. 6 és 7 h között). Ha ehhez képest korábban vagy későbben történik a mérés, fontos feltüntetni pontosan a mérés időpontját. Hajnali 5h és 11h között óránként általában egy tizedfokot emelkedik a hőmérséklet.

A mérés értékelhetőségéhez napi átlag 6, de minimum 3 óra alvás szükséges, ha valaki éjszaka fölkel valami miatt, arra kell figyelni, hogy a mérés előtt meglegyen az 1 h alvás vagy pihenés. Az éjszakai műszakban dolgozó nő a napnak bármely, de azonos órájában hőmérőzzön, s előtte ülve vagy fekve 1 órát pihenjen, vagy délutáni alvás után hőmérőzzön.

A hőmérőnek lerázva, elérhető (karnyújtásnyi) távolságban kell lennie, egy cikluson belül lehetőség szerint egy hőmérővel mérjünk., a hőmérőt csak hideg vizes lemosással tisztítsuk. A mért értéket lehetőleg azonnal jegyezzük le. A különleges eseményeket (pl. betegség, stressz, utazás, hőmérőváltás, kevés alvás, gyógyszerek, éjszakai étkezés) szintén tüntessük fel.

Ha végigkövetjük a testhőmérséklet alakulását egy cikluson át megállapíthatjuk, hogy két különböző hőmérsékletszint van. A petesejt kiszabadulása előtt a hőmérséklet viszonylag alacsony, az ovuláció bekövetkezte környékén megemelkedik, és a következő menstruációig magasabb szinten marad. Feladatunk az, hogy ezt a megemelkedést a szabályok alapján megállapítsuk.

A hőmérsékletszintet akkor tekintjük „megemelkedetnek”, ha található három olyan, egymást követően mért érték, melyek mindegyike magasabb az őket megelőző 6 hőmérsékleti adatnál, másrészt a harmadik megemelkedett érték legalább 0,2 ^oC-kal magasabb, mint az emelkedés előtti 6 alacsonyabb hőmérséklet közül a legmagasabb. A kiértékelést megkönnyíti a segédvonal berajzolása, melyet a 6 alacsonyabb érték legmagasabb pontján keresztül húzunk meg. Azt az első hőmérsékletet, amely az előző 6-nál magasabb, az „első megemelkedett hőmérséklet”-nek nevezzük. A következő napon mért értéknek is magasabbnak kell lennie a 6 beszámozott alacsonyabb érték mindegyikénél.  A 3. napon egy különleges feltételnek kell teljesülnie: az e napon mért hőmérsékletnek legalább 0,2 ^oC-kal kell a segédvonal fölött lennie. Ha ez a fenti feltétel a 3. megemelkedett hőmérsékletre teljesül, akkor mind a három megemelkedett értéket megjelöljük a lapon.

–          A hőmérsékletre vonatkozó 1. kivétel. Ha a 3. megemelkedett hőmérséklet kevesebb, mint 0,2 ^oC-kal magasabb, mint az emelkedés előtti 6 érték legmagasabbika, meg kell várni egy 4. hőmérsékletértéket. Ennek azonban már nem kell feltétlenül 0,2 ^oC-kal magasabbnak lennie az emelkedés előtti 6 érték legmagasabbikánál.

–          A hőmérsékletre vonatkozó 2. kivétel. A szükséges 3 megemelkedett hőmérséklet közé beékelődhet egy, amely a segédvonalra vagy az alá esik, de ezt az értéket nem szabad számításba venni az értékelésnél.

Figyelem!

– Ha 2 érték esne a segédvonalra vagy az alá, akkor újra meg kell határozni a 6 alacsonyabb hőmérsékletet, és új segédvonalat kell felvenni.

– A hőmérsékletre vonatkozó 1. és 2. kivétel szabályait tilos egymással kombinálni!

Ha a két kivételes eset egyszerre áll fenn, új 6 alacsonyabb hőmérsékletet kell meghatározni.

Ez első olvasásra meglehetősen bonyolultnak hangzik, de kis gyakorlás után többnyire ránézésre megállapítható a peteérés időpontja.

A méhnyaknyák

A méhnyakban található mirigyek hormon hatására váladékot termelnek, melyet méhnyaknyáknak nevezünk. A nyák jelentősége, hogy a hímivarsejtek számára kedvező körülményeket teremtsen a női szervezetben. Nyák nélkül a hímivarsejtek csak pár óráig maradhatnak életben. A kissé termékeny váladék a hímivarsejtek számára nehezen átjárható, hálózatos szerkezetet alkotva megnehezíti bejutásukat. A nagyon termékeny típusú nyákban pedig életképességük megnő azáltal, hogy a nyák táplálja őket, és energiát biztosít számukra. Így 3 illetve 5 nap is lehet a hímivarsejtek élettartama. (A petesejt élettartama a legújabb kutatások szerint csak 12-18 óra.)

A terméketlen napokon nyák általában nem észlelhető. A kissé termékeny napokon kevés, sűrű, fehéres vagy sárgás, nem nyúlékony; míg a nagyon termékeny napokon sok, híg, vízszerűen átlátszó, nagyon nyúlékony, nyers tojásfehérjeszerű a nyák.

A nyák-mintavételt naponta többször, WC-re menéskor célszerű elvégezni. A hüvelybemenet törlése után vizsgálhatók a nyák mennyiségi és minőségi jellemzői. A hüvelybemenet WC-papírral való törlése után vizsgálható, hogy a hüvelybemenetnél van-e nyák. A letörölt nyák mennyiségi és minőségi jellemzői a papírral vagy ujjal megvizsgálhatók:

–          a WC-papír össze- majd széthajtásával,

–          a két ujj között levő nyák az ujjak széthúzásával.

–          Milyen tulajdonságait lehet megfigyelni?

–          sűrűségét, nyúlékonyságát, színét, átlátszóságát, tapintatát, stb.

A nyákészlelés lehetséges eredményeinek csoportokba rendezését és a csoportok jelölését a következő táblázat tartalmazza:

Nyák	nincs nyák, szárazság	nincs nyák	nyirkos	nyák	legtermékenyebb nyák
Mit érez?	szárazság,száraz, érdes, viszkető, kényelmetlen érzés	semmi sem érezhető,nincs nedvesség	nyirkos	nyirkos vagysemmi sem érezhető	nedves,síkos, csúszós, mintha be lenne olajozva, lágy, sima
Mit lát?	semmi sem látható,nincs nyák a hüvelybeme-netnél	semmi sem látható,nincs nyák a hüvelybeme-netnél	semmi sem látható,nincs nyák a hüvelybeme-netnél	Sűrűség:sűrűNyúlékonyság: kissé nyúlós, nem húzható szét, Színe: fehéres, sárgás Átlátszósága: átlátszatlan, zavaros Tapintata: csirizes ragasztószerű, krémszerű	Sűrűség:híg, folyós, „elfolyik, mint a víz” Nyúlékonysága: nyújtható, vékony szállá húzható Színe: vöröses, barnás-vörös, sárgás-vöröses, Átlátszósága: világos, üvegszerűen átlátszó, nyers tojásfehérje-szerű, Tapintata: Nedves, nyálkás

A nyáktünet csúcspontja a legutolsó olyan nap, amelyen a legtermékenyebb típusú nyák  volt megfigyelhető. Nem feltétlenül van minden ciklusban “legtermékenyebb” típusú nyák)

A méhnyak

A méhnyak a méh testét a hüvellyel összekötő csatorna. A méhnyak mintegy betüremkedik a hüvely felső végébe, félgömbszerűen; alsó nyílása a külső méhszáj. A ciklus során változik a méhnyak hüvelyben elfoglalt helye, tapintata és a méhszáj nyitottsága. Mindezek észlelése – alapos mosakodás, körömápolás után – belső vizsgálattal történik. (A méhnyak tapintással való önvizsgálata csak a szüzesség elvesztése után javasolt!) A megfigyelést a menstruáció vége után kell elkezdeni, napi gyakorisággal, minden nap hasonló időben, ajánlatos a nap későbbi felében, a méhnyak ugyanis estefelé valamivel lejjebb kerül a hüvelyben. Javasolt a hólyag ürítése után végezni, ezzel ugyanis a méh, és így a méhnyak is lejjebb kerül, könnyebben elérhető. Javasolt testhelyzet: állva, egyik lábat egy székre felhelyezve; guggolva; fekve. Minden nap ugyanabban a testhelyzetben végezzük a vizsgálatot. Egyik ujjat – minden nap ugyanazt – kell a hüvelybe bevezetni, s minél magasabbra fölnyúlni. Az első tapintási kísérleteket az abszolút terméketlen időszakban érdemes elkezdeni, mert többen úgy észlelték, hogy ekkor helyezkedik el legalacsonyabban a méhnyak. (Ebben az időszakban könnyebb megtanulni.)

Mit tapasztalunk vizsgálat közben?

A tapintást végző ujjunkkal először a hüvelyfal egyenetlen felszínét tapintjuk, (ezek ferdén lefelé futó redők)

–          Ha az ujjunk sima felületet érez, akkor az már a méhnyak. Olyan a tapintása, mint valami nyúlványé, vagy egy kis domború félgömbé.

–          A félgömb közepén kis gödröcske, bemélyedés tapintható – ez a külső méhszáj. Aki szült már, esetleg hegesedést tapasztal.

–          Ujjunk a méhszáj mellett elcsúszva a méhszáj és a végbél közé kerülhet. Itt az ujjunk egyik oldalon a végbél puha falát, a másikon a keményebb méhnyakat érzi. Ilyenkor ujjunkat kicsit vissza kell húzni.

Mit kell vizsgálni:

A méhnyak hüvelyben elfoglalt helyzetét:

–          alacsonyan van, azaz ujjal könnyen elérhető;

–          magasan van, ujjal csak nehezen érhető el.

–          A méhnyak tapintatát:

–          kemény (tömött), mint az orrporc;

–          puha, mint az ajkunk.

–          A méhszáj nyitottságát:

–          zárt;

–          kissé nyitott;

–          nyitott.

„Terméketlen méhnyak”:	„Termékeny méhnyak”:
– könnyen elérhető, a hüvelyben alacsonyan van	– nehezen érhető el, a hüvelyben magasan van
– kemény, vagy tömött, orrhegy tapintatú	– puha, ajak tapintatú
– a méhszáj zárt	– a méhszáj nyitott

A ciklus terméketlen időszakában a méhnyak tömött, zárt és könnyen elérhető; ahogy közeledik az ovuláció, a következő változásokon megy át:

1. a méhnyaknak a hüvelybe nyúló része felpuhul, a hüvely falához hasonlóan gumiszerű, ajaktapintatú lesz;
2. a méhnyak felemelkedik, alig lehet elérni;
3. a méhszáj ujjbegynyire megnyílik.

Az ovuláció után a méhnyak visszanyeri eredeti formáját:

1. a méhnyak tömöttebbé válik, csúcsa olyasféle tapintatú, mint az orrhegy;
2. a méhnyak az ovuláció előtti helyzeténél is mélyebbre ereszkedik, és könnyebben elérhetővé válik;
3. a méhszáj néha még szorosabban zárul, mint a termékeny időszak előtt volt.

A terméketlen napokon a méhnyak a hüvelyben alacsonyan helyezkedik el, orrhegy tapintatú, vagyis kemény , és a méhszáj zárt; termékeny napokon a méhnyak a hüvelyben magasan van, ajak tapintatú, vagyis puha, és a méhszáj nyitott.

Mindezek élettani célja:

A méhszájnak az ovuláció előtti megnyílása és megemelkedése segíti az ondósejtek vándorlását. A felpuhulás célját nem ismerik. A méhszájnak a szoros bezáródása ovuláció után, és ugyanekkor a nyák besűrűsödése megakadályozza további ondósejtek méhbe való feljutását, illetve a fertőzések kialakulását.

A méhnyaktapintás gyakorlati felhasználása a termékenység felismerésében:

Az ovuláció előtt:

A ciklus első részében, amíg a méhnyak alacsony állású, tömött és a szájadék zárt, nyákot itt a méhszájnál sem lehet észlelni, addig biztosan az I. fázisában vagyunk. Az ösztrogén tevékenység növekedésével a termékeny időszak kezdetén a méhnyak emelkedik, felpuhul és a szájadék megnyílik.

Az ovuláció után:

A méhszáj kezd bezárulni, alacsonyabb helyzetűvé válik, és a méhnyak tömöttebb tapintatú lesz.

–          A ciklus első felében a méhnyak bármely változása a termékeny időszak kezdetét jelzi.

–          Az ovuláció utáni terméketlen időszak a 3. olyan nap estéjén kezdődik, amelyen a méhszáj zárt és tömött, ha ezt a hőmérséklet is megerősíti.

 

A női ciklus felosztása termékenységi szempontból

I. fázis: relatív terméketlen időszak, az ovuláció előtti terméketlen időszak

A./ A relatív terméketlen időszak végének meghatározása

Attól függően, hogy a nőnek mennyi ismerete van korábbi ciklusairól, három különböző lehetősége van az ovuláció előtti (ciklus eleji) terméketlen időszak meghatározására. A 3 közül bármelyik lehetőség azonban csak a nyákmegfigyeléssel együtt (kettős ellenőrzéssel) alkalmazható addig, amíg a nő hüvelybemenetét száraznak érzi, és ott semmilyen nyákot nem észlel. Az alábbi szabályok alkalmazhatóságának egy további feltétele az előző ciklusban mért „megemelkedett hőmérsékletszint” is. Olyan ciklus után, amelyben nem volt megemelkedett hőmérsékletszint (egyfázisú ciklus), az új ciklus elején egyetlen terméketlen napot sem szabad fölvenni. Az ovuláció nélküli ciklus termékeny ideje addig tart, amíg az utána következő ciklusban az ovuláció utáni terméketlen időszak kezdete biztosan meg nem állapítható.

A ciklus első 5 napja terméketlennek tekinthető.

Ha az utolsó 12 ciklus hossza ismert (pl. menstruációs naptár vezetése esetén), a legrövidebb ciklus napjainak számából levonunk 20-at, megkapjuk a ciklus eleji terméketlen napok számát.

Ha legalább 12 ciklus hőmérőzési adatai rendelkezésre állnak, a 12-ből kikeressük azt a ciklust, amelyikben a legkorábban ugrott fel a hőmérséklet. Ebben a ciklusban az 1. megemelkedett hőmérséklet napjának sorszáma a „legkorábbi első megemelkedett hőmérsékletmérés napja”. A ciklus eleji legutolsó terméketlen nap sorszámát úgy kapjuk meg, hogy az előző ciklusok hőmérsékleti adatai alapján a legkorábbi első megemelkedett hőmérséklet napjának sorszámából levonunk 8-at. A további ciklusoknál is mindig újra ellenőrizni kell, hogy az első megemelkedett hőmérséklet napja nem tolódott-e korábbra.

A fenti 3 módszerrel kiszámolt terméketlen napok száma közül mindig a legkisebb értéket vegyük figyelembe.

A ciklus első felében a méhnyak bármely változása a termékeny időszak kezdetét jelzi

II. fázis: termékeny időszak

A./ A termékeny időszak végének meghatározása kettős ellenőrzéssel.

Az ovuláció utáni terméketlen időszak vagy a nyáktünet csúcspontja utáni 3. nap estéjén, vagy a 3. olyan nap estéjén kezdődik, amelyen megemelkedett hőmérsékletet mértünk, attól függően, hogy a két feltétel közül melyik teljesül később.

B./ A termékeny időszak végének meghatározásában a méhnyak értékelése is segíthet.

–          az ovuláció utáni terméketlen időszak a 3. olyan nap estéjén kezdődik, amelyen a méhszáj zárt és a méhnyak kemény, ha ezt a hőmérséklet megemelkedése is megerősíti.

III. fázis: abszolút terméketlen időszak

Az ovuláció utáni (ciklus végi) terméketlen időszak, mely a menstruáció első napjáig tart.

A fogamzás megállapítása

Ha már több mint 18 napja megemelkedett szinten maradt a hőmérséklet, és még semmilyen vérzés sem jelentkezett, akkor igen nagy a valószínűsége, hogy fogamzás következett be.

A szülés várható idejének kiszámítása: Az első megemelkedett hőmérséklet mérési dátuma – 7 nap – 3 hónap + 1 év.

Akik gyermeket szeretnének

A fogamzás legnagyobb valószínűsége a “legtermékenyebb” típusú nyák észlelésének utolsó napján van, valamint közvetlenül az azt követő napokon, az első megemelkedett hőmérséklet napjával bezárólag.

” Szabályok” családtervezés  esetén

Felhasznált  források: lexikon.katolikus.hu, www.holnaphonlap.hu, www.communio.hu