A kivizsgálás várható menete

 

  • rutin nőgyógyászati és UH vizsgálat
  •  3. és  és 21. napi vérévétel, probléma esetén ultrahangos cikluskövetés. AMIRE ÉRDEMES FIGYELNI: Sajnos sok nőgyógyász nem fordít kellő figyelmet a magas TSH értékre, azaz, ha a TSH a labor referencia-tartományán belül van, automatikusan jónak tekintik. Pedig a TSH normálértéke korcsoportonként változik, amivel sajnos a nőgyógyászok egy része nincs tisztában. A gyermeket tervező korosztályban a TSH-nak 2 alatt illik lennie, és nem a labor által megadott 5 körüli felső határ a mérvadó. Egyetlen 2 feletti TSH eredménytől nem kell megijedni, itt is érvényes az egy mérés nem mérés szabály, de ilyenkor érdemes kb. 6 hét múlva egy kontrollt kérni. Ha az érték ismét magas, jó felkeresni egy endokrinológus szakorvost. A magas TSH, amellett hogy nehezítheti a teherbeesést, növeli a vetélés kockázatát, illetve a születendő baba IQ-jára is lehet rossz hatással. Az IR, azaz inzulinrezisztencia is egy olyan probléma, mely meddőséghez, vetéléshez és hosszú távon cukorbetegséghez vezethet, és sajnos nőgyógyászati kivizsgálás során sokszor nem derül ki. Erre a problémára is endokrinológus deríthet fényt.
  • átjárhatósági vizsgálat: Alapvetően a petevezetők átjárhatóságát vizsgálja. A röntgenes fajta TB támogatott, az ultrahangos nem. Előnye, hátránya mindkettőnek van. A vizsgálat a szerencsésebbeknek enyhe fájdalommal jár csak, de a többségnek fájdalmas. Maga a vizsgálat is megszüntetheti a kisebb “dugulásokat”. Ennek alternatívája a hiszteroszkopós illetve laparoszkópos vizsgálat, ezt ritkán választják első vizsgálati módszernek, de a méhen belüli rendellenességek ill. az esetleges endometriózis feltárására ez a legalkalmasabb. AMIRE ÉRDEMES FIGYELNI: Ezek már invazív beavatkozások, ezért a fentiek elvégzése előtt érdemes a pár férfi tagját katonavizsgálatnak alávetni (erre ma már vannak otthon végezhető tesztek is), hiszen számukra ez csak minimális (inkább lelki) kellemetlenséggel jár. Ha találnak összenövéseket, megtermészetes módszerként meg lehet próbálkozni az AVIVA tornával. Sajnos a petevezetők összenövéseit műtéti úton csekély eséllyel lehet csak orvosolni, ilyen esetben nem is a műtétet, hanem a lombik módszert szokták javasolni.
  • immunológiai vizsgálatok: Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amelynek fő feladata, hogy megkülönböztesse a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, azokat eltávolítsa, megsemmisítse. A szervezet olykor a férfi hímivarsejtet vagy a már éppen beágyazódni alkalmas megtermékenyített petesejtet is idegen anyagként kezeli és védekezésből likvidálja. A női hüvelyváladék, vagy a méh nyálkahártyája is lehet olyan összetételű, hogy megöli a spermát, ami miatt a megtermékenyítés nem valósulhat meg. Post-coitális (azaz szeretkezés utáni) hüvelyváladék vizsgálattal, illetve bizonyos vértesztekkel deríthető ki.

Egyéb vérvizsgálatok: D-vitamin hiány és a meddőség között is találtak összefüggéseket. D-vitamin szint sima vérből kimutatható.

Ha a fenti vizsgálatok nem hoznak eredményt, látszólag minden rendben van, mégsem jön össze a gyerek, az orvosok először többnyire inszeminációval próbálkoznak, és ha többszöri próbálkozásnál az sem vezet megoldásra, akkor a lombik programot ajánlják.

HA úgy érezzük, mindenen túl vagyunk, és nem tudjuk, mi a gond, érdemes lehet endokrinológust, immunológust és hematológust is felkeresni.