mama_gyerek

Magzatvédő vitaminok – Dr. Czeizel Endre

A magzatvédő vitaminok szedésétől elsősorban a központi idegrendszer leggyakoribb és legsúlyosabb fejlődési rendellenességeinek: a nyitott gerinc (spina bifida cystica/aperta), valamint a koponya- és agyhiány (anencephalia) előfordulásának jelentős csökkenése várható. E rendellenességek kialakulása főleg arra vezethető vissza, hogy a táplálékok lebontásakor keletkező egyik anyagcseretermék, a homocisztein bizonyos szint felett megzavarja a magzati fejlődés 3.-4. hetében az agy és a gerincvelő kialakulását a magzatban. Szervezetünk általában képes a homocisztein gyors és hatékony semlegesítésére, többek között egy enzim révén. Ez az enzim azonban meglepően sok emberben rosszul működik. Minden enzim (fehérje) működéséért egy-egy génpár felelős. Ennek az enzimnek a génpárján belül a magyar emberek 11%-ában mindkét gén tökéletlen, ezért az enzim működése elégtelen. Az emberek további 45%-ában csak az egyik gén hibás, de ez is rossz hatással van a homocisztein elbontásában szerepet játszó enzim működésére. Az elmúlt évek kutatásainak egyik nagy eredményeképpen jöttünk rá arra, hogy ez a tökéletlen enzimműködés megfelelő időben és megfelelő adagban bevitt vitaminokkal korrigálható. E vitaminok együttesét nevezzük magzatvédő vitaminoknak.

A magzatvédő vitaminok közül a legfontosabb a B11-vitamin, aminek két formája ismert: a zöldségekben (spenót-sóska, fejessaláta, brokkoli, kelbimbó) lévő folát, és a mesterségesen előállított folsav. Szervezetünk nem képes B11-vitamint termelni, csak táplálkozás révén juthatunk hozzá. Hazánkban azonban naponta átlagosan kevesebb, mint 0,2 mg folátot fogyasztanak a leendő várandósok, a fogamzás körüli időszakban pedig 0,7 mg-ra van szükség a fejlődési rendellenességek kivédéséhez. Sajnos táplálék révén ez a szint nem érhető el, mivel e többlet biztosítása érdekében napi 15 tányér spenótot kellene enni… Emiatt van szükség a magzatvédô vitaminokra, amelyek közé – a B11-vitaminon túl – a B12-, B6- és B2-vitamin tartozik. Együttesen a nyitott gerinc, valamint a koponya- és agyhiány mintegy 90%-ának megelôzésére képesek. A magyar kettôs vakvizsgálatban alkalmazott magzatvédő vitamin más súlyos fejlődési rendellenességek, így a vese- és szívrendellenességek, valamint a végtaghiányok jelentős hányadát is kivédte. Az újabb amerikai vizsgálatok e felismerést megerősítették. Soha nem látott esélyük van tehát most a leendő szülőknek magzatjuk súlyos fejlődési rendellenességeinek a megelőzésére. A magzatvédő vitaminok ezentúl a kora terhességben gyakori émelygés, hányinger, hányás előfordulását is jelentősen csökkenti. A magzatvédő vitaminok szedését azonban lehetőleg a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal, de mindenképpen 1-2 hónappal el kell kezdeni. A kimaradó havivérzéskor a magzat már 15 napos, és ekkor már megkezdődik a szervek, így az agy kialakulása. Sajnos a terhességek mintegy felét még jelenleg sem tervezik, emiatt a magzatvédő vitaminok szedése is elmarad.

Sok szakember egyedül a folsavat ajánlja. A magzatvédő vitaminok között valóban ez a legfontosabb komponens, de a folsav önmagában az agy- és koponyahiány, ill. a nyitottgerinc-eseteknek csak 60-70%-át képes kivédeni. Továbbá nincs bizonyíték arra, hogy a szív- és vese-rendellenességek, valamint a végtaghiány kialakulását is meg tudja előzni. A folsav alkalmazásakor arra is gondolni kell, hogy a hazánkban használt 3 mg-os tabletta vérszegény betegek gyógyítására szolgál. A nemzetközi ajánlás szerint viszont egészséges terheseknek 1 mg-nál több folsavat nem helyes szedni a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében.

A legfontosabb azonban a magzatvédő vitaminok szedésének az ideje. A fogantatás után a magzatkezdemény a petevezeték oldalsó szájadékától elindul a méh felé, ahova általában a 7. napon érkezik meg. A következő héten beágyazódik a fogadására felkészült méhnyálkahártyába. Ez idő alatt a magzatkezdemény osztódó sejtjei még nem specializálódtak, éppen ezért “mindenre képes” őssejtek. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg a szervek és főbb testformák kialakulása, ezáltal a sejtek specializálódása. A szervek között elsőként a központi idegrendszer fejlődése indul meg, mégpedig a magzatkezdeményen elkülönülő ideglemezből, amelynek két széle hamarosan felemelkedik, s egymás felé közeledik, majd csőszerűen záródik, így alakul ki az idegcső. A záródás középen kezdődik, majd innen az idegcső felső és alsó vége felé folytatódik. Fenn a 24. napig, alul a 28. napig be kell fejeződnie a záródásnak. Ha ez az idegcső felső részén késlekedik, a belőle kialakuló agyhólyag tökéletlen lesz, emiatt az agy is csökevényesre sikeredik. Ráadásul a körülötte lévő kötőszövetből kialakuló koponya (ami az agyat védi a külső veszélyektől) szintén hiányos lesz. Így, ha az idegcső záródása a felső végen késlekedik, ennek következménye agy- és koponyahiány (orvosi nyelven anencephalia) lesz. Hazánkban ezer magzat közül egynél fordul ez elő, s korai halálhoz vezet. Ha az idegcső alsó végén késlekedik a záródás, a belőle kialakuló gerincvelő, ill. e fontos szervet védő gerincoszlop lesz tökéletlen. Általában az alsó (ágyéki) végén alakul ki olyan hasadék, ami miatt a gerincvelő védtelenné válik. A hasadt vagy nyitott gerinc orvosi megnevezése spina bifida aperta/cystica. (Ez nem tévesztendő össze a spina bifida occultával, amikor is általában csak egy csigolya ívének záródása marad el, és ami csaknem mindig csupán veszélytelen röntgenlelet.) A hasadt gerinc számos másodlagos következménnyel járhat, egyrészt az agyvíz (likvor) keringési zavara miatt vízfejűség (hydrocephalia) alakulhat ki, másrészt a gerincvelő érintett szakaszának sérülése miatt dongalábbal és vizelési elégtelenséggel is gyakorta számolni kell. Hazánkban évente ezer fogantatás közül kettőnél történik ilyen fejlődési baleset, ami a születés után ugyan sorozatos és komplex orvosi kezelésekkel az esetek többségében javítható, de az életet megnehezíti.

A központi idegrendszer fenti fejlődési zavarai, összefoglaló elnevezéssel, idegcső-záródási rendellenességek. (A hazai orvosok a velőcső-záródási rendellenesség megnevezést használják, de ez félreérthető, s ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal.)

Az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc tehát a magzati fejlődés 15. napjától alakul ki, éppen akkor, amikor kimarad a nők terhességet jelző havi vérzése. Mindenképpen szükséges ezért a magzatvédő vitamint a tervezett fogamzás előtt minimum egy hónappal elkezdeni. A súlyosabb fejlődési rendellenességek a magzati fejlődés 15-77. napja között alakulnak ki, ezért a vitamin szedését feltétlenül a terhesség 12. hetéig szükséges folytatni.

Sajnos Magyarországon még a terhességet tervezőknek is csak viszonylag kis hányada kezdi meg – a szükséges felvilágosítás hiánya miatt – a fogamzás előtt a magzatvédő vitaminok szedését. Hollandiában 1991-ben indították a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében a magzatvédő vitamin programot, és jelenleg már a leendő várandósoknak több mint 70%-a él a lehetőséggel. A leendő édesanyák hazánkban is nagyon sokat tehetnének ősi vágyuk, az egészséges kisbaba elérése érdekében, ha élnének a magzatvédő vitaminok adta lehetőséggel.

Az 1990-es években a magzatvédő vitaminok áttörést jelentettek a fejlődési rendellenesség megelőzésében, e betegségcsoport előfordulásának korlátozásában. A jótékony hatást eddig egyetlen készítmény alkalmazásakor igazolták kétséget kizáróan, ún. kettősvakvizsgálatban. Ha a fogamzás előtt minimum egy hónappal kezdték el szedni, s a terhesség első három hónapjában folytatták, az agy- és koponyahiány, valamint a nyitottgerinc-esetek kb. 90%-át lehetett kivédeni. Emellett a gyakori szív- és a műtéti beavatkozást igénylő vese-rendellenességek, a végtaghiányok megelőzésében is igazolódott szerepük.”

Dr. Czeizel Endre