Az utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ezzel párhuzamosan a leendő szülők mind fontosabbnak tartják az újszülött egészségét. Leginkább a fejlődési rendellenességektől tartanak. Joggal, mivel a fejlődési rendellenességek a betegségek sajátos csoportját képezik, amelyben teljes gyógyulás nemigen érhető el.
Míg a csecsemőkben korábban leggyakrabban betegséget okozó kórokokat, így a fertőzéseket, a táplálkozási hiányártalmakat és másokat sikerült korlátozni, addig a fejlődési rendellenességek megelőzése terén kevés sikert értünk el. Az elmúlt években legfeljebb méhen belüli felismerésükre nyílt mód, ezt követően azonban csaknem mindig sor kerül a terhesség megszakítására – ez a “modern Taigetosz” azonban semmiképpen sem tekinthető optimális megoldásnak. Az 1990-es években azután a magzatvédô vitaminok áttörést jelentettek a fejlődési rendellenességek megelőzésében és ezáltal ennek az oly sok szomorúságot okozó betegségcsoportnak előfordulása korlátozásában.
A vitaminok két legfontosabb jellegzetessége, hogy fontos szerepet játszanak az életfolyamatok szabályozásában és a szervezetünk nem képes előállításukra. Hiányuk súlyos betegségeket okozhat, ilyen a C-vitamint nélkülöző táplálékok fogyasztásakor bekövetkező skorbut vagy a D-vitamin-hiány okozta angolkór.
A genetika most tetőző forradalmának köszönhetően viszont bizonyos vitaminok teljesen új megvilágításba kerültek. Így kiderült, hogy néhány génhiba ártalmas hatásának a kivédésére is képesek. Az ún. magzatvédő vitaminok megfelelő időben és megfelelő mennyiségben történő bevitelével az egyik génpár meghibásodása miatt felszabaduló és fejlődési rendellenességet okozó méreganyagot (a homociszteint) lehet közömbösíteni. A magzatvédő vitaminok közül legfontosabb a folát-folsav (együttes nevük B11-), de a B12-, a B2- és a B6-vitamin védőhatása is igazolt.
Az Egészségügyi Világszervezet újabb állásfoglalása szerint az ún. magzatvédő vitaminok az összes súlyos fejlődési rendellenesség minimum egynegyedének-egyharmadának a kivédésére képesek.
A magzatvédő vitaminok hatását eddig egyetlen készítmény alkalmazásakor igazolták kétséget kizáróan, klinikai vizsgálatban. Ha a készítményt a fogamzás előtt minimum egy hónappal kezdték el szedni és a terhesség első három hónapjában folytatták, az agy- és koponyahiányok, valamint a nyitott gerincek mintegy 90%-át lehetett kivédeni. A kora terhességben sok kellemetlenséget okozó terhességi émelygés, hányinger és hányás előfordulása is számottevően csökkent.
A magzati fejlődés zavartalansága és bizonyos súlyos fejlődési rendellenességek kivédése érdekében a leendő édesanyáknak feltétlenül szükségük van az ún. magzatvédő vitaminokra. Két fő beviteli módjukkal érdemes számolni.
1. A táplálék. Nyilvánvalóan ez lenne a legtermészetesebb és legegyszerűbb, de sajnos ennek megvalósíthatósága gyakran korlátozott.
Vegyük például a folsav-folátot. A női szervezet igénye e vitaminra a magzati fejlődés korai időszakában jelentősen megnövekszik. Magyarországon a fogamzás körüli időszakban a nők átlagosan napi 0,16 mg folátot fogyasztanak. Az említett fejlődési rendellenességek kivédéséhez azonban ennek négyszeresére lenne szükség, mivel ez képes az említett génhibák ártalmas következményeinek a semlegesítésére. A hiányzó 0,50 mg pótlásához naponta 15 tányér spenótot kellene mindennap elfogyasztani… Nem valószínű, hogy erre bárki hajlandó lenne.
A magyar lakosság vitaminellátottsága köztudottan alacsony. Az egyik vizsgálat megdöbbentő eredménye szerint a magyar várandósok 97%-a bizonyos vitaminból a javasolt mennyiség 70%-át sem fogyasztja el.
2. Magzatvédő vitamintabletták. A terhességi vitaminpótlás jelentőségét felismerve a tudósok olyan vitaminkombinációt állítottak össze, amely segít felkészíteni a női szervezetet a terhességre.
A legfontosabb azonban a magzatvédő vitaminok szedésének ideje. Az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc a magzati fejlôdés 15. napjától alakul ki, éppen akkor, amikor kimarad a nők – terhességet jelző – havivérzése. Mindenképpen szükséges ezért a magzatvédő vitaminokat vagy a folsavat a tervezett fogamzás előtt minimum egy hónappal elkezdeni. A súlyosabb fejlődési rendellenességek a magzati fejlődés 15. és 77. napja között alakulnak ki, ezért a szedésüket feltétlenül szükséges legalább a terhesség 12. hetéig folytatni.
Sajnos Magyarországon még a terhességüket tervezőknek is csak viszonylag kis hányada kezdi meg – a szükséges felvilágosítás hiánya miatt – a fogamzás előtt a magzatvédő vitaminok szedését. Hollandiában 1991-ben indították el a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében a magzatvédő vitamin programot, és jelenleg már a várandósok 70%-a él ezzel a lehetősséggel. A leendő édesanyák hazánkban is nagyon sokat tehetnének ősi vágyuk: az egészséges kisbaba elérése érdekében, ha élnének a magzatvédő vitaminok adta lehetősséggel.
dr. Czeizel Endre
orvos genetikus
