Kislányom, apa írja tovább a blogot, mert lesz sztori bőven, és ezek nagy részét te fogod szolgáltatni. De pár szó erejéig pillantsunk vissza a magunk mögött hagyott kilenc hónapra.
2010 július – a fogantatás
Hollókőn fogantál egy teliholdas éjjelen. Anya és apa kint ültek a ház előtt és boroztak, amikor vaddisznók trappolása verte fel az erdő csendjét. A disznókat farkasok üldözték, egyenesen felénk. Apa felállt, maga mögé vette anyát, és felkészült a harcra. Az acsarkodó farkasok szemében megcsillant a telihold fénye, az állatok egy csapatot alkottak ellenünk. Apa hősies volt: egyik kezével anyát védte, a másikkal a vadakat űzte, fél kézzel dobálta a mázsás ordasokat, és szarvuknál fogva pörgette a vaddisznókat. Az állatok látták, erősebb az ellenfél, és szűkölve, röfögve elviharzottak. Ekkor lépett elő anya, csókolta meg apát. Az este végeredménye te vagy.
A teljes cikk olvasása
