Persze az az idõs szülõ gyakorta egyáltalán nem is idõs, és nem is érzi magát annak; a gyermek pedig nem biztos, hogy maradéktalanul felnõtt. Mégis, az egyszerûség kedvéért nevezzük így azt az élethelyzetet, amikor a gyermek már huszon-harminc éves, önálló életet él, vagy legalábbis képes lenne erre, esetleg van már saját családja is; a szülõ pedig kisebb-nagyobb távolságból, jobb vagy rosszabb kapcsolatban kíséri figyelemmel a gyermeke életét, miközben csöndesen halad az idõskor felé.

A teljes cikk olvasása